1996-ban a Museum of London régészei a Great Dover Street egyik épülete alatt harminc, római korból származó sírt tártak fel. Közülük különösen egy keltette fel a figyelmüket: a sírból olyan tárgyak kerültek elő, amelyek jómódra utaltak, sőt, a Nagy-Britanniában talált római kori sírok közül ez volt az egyik leggazdagabb - mégis a temetkezési hely periferikus részén, a szegények földi maradványai között található… Vajon kié lehetett a sír? Miért részesítették ilyen különleges temetési szertartásban? És miért nem kapott helyet a gazdagok temetőjében? Vajon szándékosan zárták ki onnan?
A római temetőkben csak a társadalom számkivetettjeinek - a rabszolgáknak, a bűnözőknek és a prostituáltaknak - nem volt helye. Volt azonban egy csoport, amelynek tagjai - szerencsés esetben - származásuk ellenére áttörhették a római társadalom határait, akik vagyont és megbecsülést szerezhettek, ám haláluk után mégsem nyugodhattak a tisztes római polgárok között: a gladiátorok. A Great Dover Street-i sírban talált tárgyi leletek megerősítették a régészek feltételezését, hogy egy gladiátor földi maradványait találták meg, de a csontmaradványok vizsgálata meglepő eredményt hozott: az egykori gladiátor nő volt…
Korabeli forrásokból és ábrázolásokból tudjuk, hogy nők is küzdöttek a rómaiak amfiteátrumaiban, de a londoni leletig ennek nem voltak tárgyi bizonyítékai. E kanadai-angol koprodukcióban készült dokumentumfilm a római gladiátorjátékok világát idézi fel, s igyekszik minél több részlettel gazdagítani a női gladiátorokról kialakult képet. Megtudhatjuk, hogy kezdetben csak kiegészítő látványosságként, amolyan "erotikus show" részeként küldtek nőket az arénába, később azonban "igazi", jól képzett gladiátornők szórakoztatták az egyre felkavaróbb és véresebb jelenetekre vágyó közönséget. Domitianus császár uralkodásának idején a gladiátornők harca már a cirkuszi játékok egyik fő attrakcióvá vált: utolsó műsorszámként, fáklyafény mellett harcoltak egymással. Kiderül az is, hogy a görög amazonok mítosza összefüggésbe hozható a női gladiátorokkal, hiszen a rómaiak előszeretettel játszották el az arénákban a legyőzött népek legendáit.
A fiatalon 20as, 30as éveiben elhunyt nőt egy a medencecsontjáról levált darab segítségével azonosították. Sírjára egy fallal körülvett római kori temetőben találtak, mely a Temze déli partján, a mai Southwark területén fekszik. A temetési szertartás és az azt követő lakoma kétségkívül nagyon pazar volt, hisz datolyát, mandulát, fügét és galambot fogyasztottak az egybegyűltek, füstölőnek pedig a Mediterráneumból importált tobozt használtak.
A sírból előkerült tárgyak alapján valószínűsítik, hogy valóban gladiátorról lehet szó, vagy legalábbis olyasvalakiről, akit szoros szálak fűztek a harcosokhoz. Az egyik elföldelt tálat ugyanis egy elesett gladiátor képe díszíti, és a többi edényen is velük kapcsolatos szimbólumok találhatók - nyilatkozta Hedley Swain, a London Múzeum ókori részlegének vezetője.
Három gyertyatartó is előkerült, amelyeken az egyiptomi Anubis isten arcképei láthatók. Ez a sakálfejű istenség a római Merkúrral hozható összefüggésbe, aminek kapcsán Swain megjegyezte, hogy az amfiteátrumokból Merkúrnak öltözött rabszolgák vitték ki a holttesteket.
Régóta köztudott, hogy nők is harcoltak gladiátorokként. Pompejiben például van egy felirat, melyet egy arénában harcoló nőnek és a Kr. u. 193-tól 211-ig uralkodó Septimius Severus császárnak ajánlottak. Eddig azonban még sehol a világon nem találtak gladiátornő sírjára.
A sírból előkerült tárgyak alapján valószínűsítik, hogy valóban gladiátorról lehet szó, vagy legalábbis olyasvalakiről, akit szoros szálak fűztek a harcosokhoz. Az egyik elföldelt tálat ugyanis egy elesett gladiátor képe díszíti, és a többi edényen is velük kapcsolatos szimbólumok találhatók - nyilatkozta Hedley Swain, a London Múzeum ókori részlegének vezetője.
Három gyertyatartó is előkerült, amelyeken az egyiptomi Anubis isten arcképei láthatók. Ez a sakálfejű istenség a római Merkúrral hozható összefüggésbe, aminek kapcsán Swain megjegyezte, hogy az amfiteátrumokból Merkúrnak öltözött rabszolgák vitték ki a holttesteket.
Régóta köztudott, hogy nők is harcoltak gladiátorokként. Pompejiben például van egy felirat, melyet egy arénában harcoló nőnek és a Kr. u. 193-tól 211-ig uralkodó Septimius Severus császárnak ajánlottak. Eddig azonban még sehol a világon nem találtak gladiátornő sírjára.
