ÚJ...

Hálló, hálló...

A fejezet készül, már úgy a felével megvagyok, de elég nehéz írnom, mert ez egy nagyon fontos rész, itt dől el, miért, és hogyan lesz Diana gladiátor... és fájdalmas is... egy kis részlettel szolgálhatok:)

"... Az állatok – oroszlánok, párducok, medve, és farkasok – egymástól, a tömegtől és a minket körbelengő félelembűzös levegőtől megőrülve rángatták láncaikat. Majd újabb kapu nyílt és katonák masíroztak keresztül rajtuk, vállukon fakereszteket hurcolva. A nézőtéren sikított valaki, majd röhögve éljenezve biztatták a katonákat, hogy minél előbb állítsák biztos talajba a kereszteket.

Nem bírtam gondolkodni, nem tudtam lélegezni, csak tágra nyílt szemekkel nézni vesztünk helyét. Többen közülünk most sírták el magukat először. Próbáltuk támogatni egymást, de ahogy a születésben, úgy a halálban is egyedül vagyunk, akárhányan is halunk meg egyszerre. Mindannyiunknak egyedül kell végigjárnia ezt az utat, senki nem foghatja kezünket, senki nem osztozhat benne velünk. Éppúgy, ahogy akkor, most is egy szál magunknak kell megküzdenünk a félelemmel és a visszafordulás vágyával..."

Igyekszem ígérem a hétvégére befejezni :) Addig is, hogy ne unatkozzatok, nézzetek be Barka http://barkababa.blogspot.com/ blogjára, ahová tettem fel új képeket a rosszcsontról:)

Csóók...mimi:)